MSZ HD 60364-4-42:2011 – Hőhatások elleni védelem

Az MSZ HD 60364-4-42 (illetve az alapjául szolgáló IEC 60364-4-42) szabvány a kisfeszültségű villamos berendezések biztonságtechnikai követelményeit rögzíti a hőhatásokkal szembeni védelem területén. Elsődleges célja a személyek, a haszonállatok és a vagyontárgyak védelmének biztosítása a villamos berendezések által keltett hő, illetve ívhatások okozta tűz, égési sérülések vagy egyéb károsodások ellen.

1. Alkalmazási tartomány és alapelvek

A szabvány előírásai alapvetően a villamos berendezések normál üzemére, azaz a hiba nélküli állapotra vonatkoznak. A hiba (pl. zárlat vagy túlterhelés) esetén fellépő hőhatások elleni védelemről elsősorban a túláramvédelemi szabványok (MSZ HD 60364-4-43) gondoskodnak, de a 4-42. rész követelményei feltételezik ezek megfelelő összehangolását.

A védelemnek az alábbiakra kell kiterjednie:

  • A villamos berendezés által termelt hő vagy ív miatti tűzveszély csökkentése.
  • A személyek és állatok égési sérülésének megelőzése a berendezés üzemszerűen forró részei által.
  • A berendezés vagy csatlakozó vezetékeinek rendellenes felmelegedése elleni védekezés.

2. Tűzvédelem a villamos berendezéseknél

A berendezéseket úgy kell kialakítani és szerelni, hogy a termelt hő ne okozzon tüzet a környezetben lévő gyúlékony anyagokban.

  • Elhelyezés: A jelentős hőt kibocsátó vagy ívet okozó szerkezetek (pl. ellenállások, ívhegesztők, fűtőberendezések) olyan felületre kell szerelni vagy olyan távolságra kell elhelyezni, amely megakadályozza a gyulladást.
  • Tűzgátlás: A villamos átvezetéseknél és vezetékrendszereknél tűzgátló tömítéseket és szerkezeteket kell alkalmazni a tűz továbbterjedésének megakadályozására.
  • Anyagválasztás: Különleges helyeken (pl. menekülési útvonalakon vagy éghető szerkezetű épületekben) lángterjedést késleltető vagy nem éghető anyagú szerkezetek használata írható elő.

3. Égési sérülések elleni védelem

Ha a villamos szerkezet bármely hozzáférhető részének hőmérséklete személyek vagy állatok sérülését okozhatja, akkor:

  • Azokat úgy kell elhelyezni vagy burkolni, hogy a véletlen érintés meg legyen akadályozva.
  • A burkolatoknak meg kell felelniük a rájuk vonatkozó melegedési határértékeknek.

4. Különleges kockázatú helyszínek (422. fejezet)

A szabvány 422. fejezete speciális követelményeket támaszt a fokozott tűzveszélynek kitett helyekre (pl. BD2, BD3, BD4 osztályú kiürítési feltételekkel rendelkező épületekben).

  • Mezőgazdaság: A mezőgazdasági és kertészeti építményekben a tűzvédelmi célú áram-védőkapcsolók (RCD) névleges kioldóárama nem haladhatja meg a $300\text{ mA}$-t.
  • Világítás: A lámpatestek és fényvetők rögzítésénél ügyelni kell arra, hogy a hőfókuszálás ne okozzon gyulladást. Az éghető felületre szerelhető lámpatesteket külön jelöléssel kell ellátni.
  • Motorok: A folyamatos felügyelet nélküli motorokat (pl. szaunákban vagy kiállításokon) kézi visszaállítású túlmelegedés elleni védelemmel kell ellátni.

5. Koordináció és mérés

Az ellenőrzés során (MSZ HD 60364-6 szerint) szemrevételezéssel kell meggyőződni a hőhatások elleni védelem meglétéről, beleértve a tűzgátló szerkezetek és a megfelelő távolságok ellenőrzését. Amennyiben kényszerszellőztetést alkalmaznak a hőleadás biztosítására, annak működését figyelő és vészjelzést adó rendszert kell kiépíteni.


Gyakorlati alkalmazás: Egy napelemes rendszer (PV) esetén a DC-oldali vezetékeket úgy kell vezetni, hogy a legmagasabb környezeti hőmérséklet mellett is biztosított legyen a hőleadás, és tűz esetén a főkapcsolóval a rendszer lekapcsolható legyen a mentést végzők biztonsága érdekében.