MSZ HD 60364-7-722:2019 – Kisfeszültségű villamos berendezések.

7-722. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Villamos járművek táplálása

A kisfeszültségű villamos berendezések létesítési szabályait meghatározó szabványsorozat ezen fejezete a villamos járművek (EV) töltésére szolgáló áramkörök és csatlakozási pontok kialakítását szabályozza. Tekintettel arra, hogy az elektromos gépjárművek töltése rendkívül nagy és tartós terhelést jelent, valamint speciális egyenáramú (DC) visszahatásokkal járhat, a szabvány a kiegészítő védelem és a méretezés tekintetében szigorúbb követelményeket támaszt az általános rendeltetésű áramkörökhöz képest.

Fontos megjegyzés: Az MSZ HD 60364-7-722:2019 konkrét szövegtörzse a forrásjegyzékben nem szerepel, ezért az egyedi részleteket ajánlott a hivatalos szabványkiadással is egyeztetni.

1. Áram-védőkapcsolók (RCD / FI-relé) alkalmazása

A villamos járművek töltőpontjai esetében a kiegészítő védelem kötelező, minden egyes csatlakozási pontot (legyen az Wallbox vagy dedikált aljzat) önálló, legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval kell védeni.

Mivel a járművek belső töltőegységei egyenáramú hibaáramot juttathatnak vissza a váltakozó áramú (AC) hálózatba, ez „elvakíthatja” a hagyományos „A” típusú áram-védőkapcsolókat, működésképtelenné téve a védelmet. A szabvány ezért az alábbi védelmi megoldások egyikét írja elő:

„B” típusú áram-védőkapcsoló: Ez a típus alkalmas a lüktető és a tiszta egyenáramú hibaáramok érzékelésére is.
„A” típusú áram-védőkapcsoló + RDC-DD eszköz: Az „A” típusú RCD csak akkor alkalmazható, ha az áramkörbe beépítenek egy olyan kiegészítő eszközt (RDC-DD), amely lekapcsolja a táplálást, amennyiben az egyenáramú hibaáram eléri a 6 mA-t.

A védelmi mód hatásosságát a létesítés után, az MSZ HD 60364-6 előírásai szerint, műszeres vizsgálattal kell ellenőrizni, igazolva, hogy a lekapcsolást előidéző hibaáram nem nagyobb a névleges értéknél.

2. Túláramvédelem és áramköri kialakítás

Végáramkörök: Minden töltőpontot külön végáramkörről kell táplálni, amelyet saját túláramvédelmi eszközzel (kismegszakítóval) kell ellátni.
Szelektivitás: A védelmi eszközök kiválasztásakor biztosítani kell a szelektivitást, hogy a töltőpont zárlata ne okozza a teljes épület betáplálásának lekapcsolását.

3. Méretezés és egyidejűség

Az elektromos autó töltője tartós üzemű fogyasztónak minősül, amely órákon keresztül a névleges teljesítményén üzemelhet.

Egyidejűségi tényező: A hálózat méretezése során az egyidejűségi tényezőt 1,0-nek (100%) kell tekinteni. Ez alól kivételt képez, ha a rendszer részét képezi egy automatikus terhelésszabályozó (dinamikus terhelésmenedzsment – DLM), amely képes a töltési teljesítményt a rendelkezésre álló szabad kapacitáshoz igazítani.
Vezetékek: A vezetékrendszereket a tartós melegedés figyelembevételével kell kiválasztani, figyelembe véve a környezeti hőmérséklet és a csoportosítás miatti terhelhetőség-csökkenést.

4. Túlfeszültség-védelem (SPD)

A villamos berendezéseket védeni kell a légköri és kapcsolási túlfeszültségek ellen.

Nyilvános töltőpontok: Itt a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) beépítése kötelező a berendezés biztonsága és az üzembiztonság érdekében.
Magáncélú töltők: Bár nem minden esetben kötelező, kifejezetten ajánlott az SPD alkalmazása a gépjármű érzékeny elektronikájának megóvása érdekében, összhangban az MSZ HD 60364-4-443 irányelveivel.

5. Ellenőrzés és dokumentálás

Minden újonnan létesített vagy módosított töltőállomást az üzembe helyezés előtt első ellenőrzésnek kell alávetni.

Szemrevételezés: Ellenőrizni kell a szerkezetek megfelelő kiválasztását a külső hatások (pl. IP-védettség kültéren) alapján, a feliratok meglétét és a vezetékek azonosítását.
Műszeres vizsgálat: Kötelező a védővezetők folytonosságának mérése, a szigetelési ellenállás ellenőrzése, a hurokimpedancia mérése és az áram-védőkapcsolók kioldási jellemzőinek tesztelése.
Dokumentáció: A vizsgálatok eredményeit minősítő iratban (jegyzőkönyvben) kell rögzíteni.