⚡ Kismegszakítók és biztosítók

Alapfogalom — Mit véd a túláramvédő szerkezet?

A túláramvédő szerkezet (kismegszakító vagy biztosíték) két jelenség ellen véd:

A kismegszakító nem véd hibaáram (személyérintkezés) ellen — ehhez ÁVK szükséges! → Hibaáram-védőkapcsolók (ÁVK, FI-relé)

1. Kismegszakítók (MCB) — jelleggörbék

A jelleggörbe meghatározza, hogy mekkora áram esetén és mennyi idő alatt vált ki a megszakító.

B jelleggörbe

• Mágneses kioldás: 3–5 × $$I_n$$
• Alkalmazás: Resistív terhelések, világítás, aljzatok, irodai berendezések
• Érzékeny — kis indítóáramú eszközökhöz

C jelleggörbe

• Mágneses kioldás: 5–10 × $$I_n$$
• Alkalmazás: Általános célú — motor, transzformátor, szivattyú, kompresszor
• Leggyakoribb lakóépületekben és irodákban

D jelleggörbe

• Mágneses kioldás: 10–20 × $$I_n$$
• Alkalmazás: Nagy indítóáramú terhelések — hegesztő, röntgen, nagy motorok
• Csak indokolt esetben — kevésbé érzékeny a zárlatra

K jelleggörbe

• Mágneses kioldás: 8–14 × $$I_n$$
• Alkalmazás: Motorvédelem, transzformátorok
• Ipari alkalmazásokban elterjedt

Z jelleggörbe

• Mágneses kioldás: 2–3 × $$I_n$$
• Alkalmazás: Félvezető érzékeny berendezések, mérőberendezések
• Nagyon érzékeny — kis indítóáramú elektronikához

2. A három feltétel — MSZ HD 60364-4-43:5.1

Minden túláramvédő szerkezetnek egyszerre három feltételt kell teljesítenie:

1. feltétel — Beágyazás

Ib ≤ In ≤ Iz

• $$I_b$$ = a tervezett terhelési áram
• $$I_n$$ = a kismegszakító névleges árama
• $$I_z$$ = a kábel megengedett terhelhetősége

2. feltétel — Konvencionális működési áram

I₂ ≤ 1,45 × Iz

• $$I_2$$ = az az áram, amelynél a biztosíték a konvencionális időn binnen biztosan kivált
• A kábel nem károsodhat, mielőtt a védőszerkezet kivált

3. feltétel — Zárlati kioldás

Ik(min) ≥ I₂

• A minimális zárlati áram elegendő legyen a biztos kioldáshoz
• → Zárlati áram számítás

→ Részletes számítási példákkal: Kismegszakító és kábel illesztése

3. Névleges értékek és pólusszám

Névleges áramerősség ($$I_n$$) — tipikus értékek

6A 10A 13A 16A 20A 25A 32A 40A 50A 63A

Pólusszám kiválasztása

Leválasztásnál (szerelési biztonság) minden aktív vezető egyidejű kapcsolása szükséges → legalább 2P / 4P! → Érintésvédelmi módok (Átfogó)

4. Zárlati szilárdság (kA)

A kismegszakítónak el kell bírnia a zárlati áram ütésszerű hatását anélkül, hogy tönkremenne.

A zárlati szilárdságot a várható zárlati árammal kell összevetni! → Zárlati áram számítás

5. Olvadóbiztosítók

gG típus (általános célú)

• Teljes tartományú védelem: túlterhelés + zárlat
• Lassabb — jobban bírja a rövid áramcsúcsokat
• Tipikus: elosztóhálózat, főbiztosítók, mérőhelyi biztosítók
• → Fogyasztásmérő helyek kialakítása

aM típus (motorindítási)

• Csak zárlati védelmet biztosít — nem véd túlterhelés ellen!
• Bírja a nagy indítóáramot (motorvédő relével kombinálva alkalmazandó)
• → Aszinkron motorok és hajtások

Névleges értékek és szinkronizálás

A biztosíték nem cserélhető nagyobb névleges értékűre — az $$I_2 \le 1,45 \cdot I_z$$ feltétel sérül!

6. Szelektivitás kismegszakítók között

A szelektivitás célja: hiba esetén csak a legközelebbi (alsóbb szintű) védőszerkezet oldjon ki.

Energetikai szelektivitás

• Az alsóbb szintű MCB gyorsabban vált ki, mint a felső szintű
• C típus alul + C típus felül: nem mindig szelektív — gyártói táblázatot kell nézni

Szelektív (S) kismegszakítók

• Szándékosan lassabb mágneses kioldással
• Csak főkapcsolóként alkalmazható
• Alatta normál (G típusú) MCB-k

Ökölszabály a szelektivitáshoz

Felső szint In ≥ 2,5 × Alsó szint In

Pontos szelektivitási vizsgálathoz gyártói szelektivitási táblázat szükséges. → Elosztószekrények (Kiselosztók) építése

7. Tipikus hibák a kivitelezésben