Szabvány: MSZ HD 60364-5-52 | MSZ HD 60364-5-54 | Fókusz: T K

📐 Feszültségesés számítása

A feszültségesés ($\Delta U$) az a feszültségveszteség, amely a vezető ohmikus ellenállása miatt keletkezik, amikor áram folyik rajta keresztül. Ha túl nagy, a fogyasztón a névlegesnél kisebb feszültség jelenik meg — a berendezések hibásan működnek, LED-ek pislákolnak, motorok túlmelegednek.

Forrás (230V) ──[R_vezető]──► Fogyasztó (230V - ΔU)

1. Megengedett feszültségesés határok

Hálózati szakasz $\Delta U\%$ max.
Világítási végáramkör 3%
Egyéb végáramkör (aljzat, gép) 5%
Elosztóhálózat (mérőtől alelosztóig) 0,5%
Teljes rendszer — világítás 4%
Teljes rendszer — egyéb 6%
A határokat a teljes láncon össze kell adni: pl. alelosztóig 0,5% + végáramkör 3% = 3,5% < 4% → megfelel

2. Egyfázisú (230V) feszültségesés

Képlet

$$\Delta U = \frac{2 \times L \times I_b \times \rho}{A} \quad [V]$$ $$\Delta U\% = \frac{\Delta U}{U_n} \times 100 \quad [\%]$$
Jelölés Értelmezés Egység
$L$ Kábel hossza (egyirányú) m
$I_b$ Terhelési áram A
$\rho$ Fajlagos ellenállás $\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}$
$A$ Keresztmetszet $\text{mm}^2$
$U_n$ Névleges feszültség (230 V) V
A $2\times$ szorzó a oda-visszavezetők kétszeres hosszát veszi figyelembe.

Fajlagos ellenállás értékek

Anyag $\rho$ (20°C) $\rho$ (70°C — PVC üzemi)
Réz (Cu) 0,0175 $\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}$ 0,0217 $\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}$
Alumínium (Al) 0,028 $\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}$ 0,036 $\Omega\cdot\text{mm}^2/\text{m}$
A VBF méretezésnél 20°C-os értékkel dolgozunk (konzervatív). Pontosabb számításhoz a tényleges üzemi hőmérsékleten lévő értéket kell használni.

3. Háromfázisú (400V) feszültségesés

Szimmetrikus háromfázisú terhelés

$$\Delta U = \frac{\sqrt{3} \times L \times I_b \times \rho}{A} \quad [V]$$ $$\Delta U\% = \frac{\Delta U}{U_v} \times 100 \quad [\%]$$
  • $U_v$ = vonali feszültség = 400 V
  • A $\sqrt{3}$ szorzó ($\approx 1,732$) a háromfázisú rendszer geometriájából ered
  • Kiegyensúlyozott terhelésnél az N-vezető nem szerepel a képletben

Egyfázisú és háromfázisú összehasonlítás

Rendszer Szorzó Megjegyzés
Egyfázis 230V $2 \times L$ Oda + visszavezető
Háromfázis 400V (kiegyensúlyozott) $\sqrt{3} \times L$ N-vezető nem vesz részt
Háromfázis 400V (kiegyensúlyozatlan) $2 \times L$ / fázisonként Minden fázist külön kell számítani

4. Szükséges keresztmetszet feszültségesésből

Ha adott a megengedett feszültségesés ($\Delta U_{\text{max}}$), visszaszámítható a szükséges minimális keresztmetszet:

Egyfázison

$$A_{\text{min}} = \frac{2 \times L \times I_b \times \rho}{\Delta U_{\text{max}}} \quad [\text{mm}^2]$$

Háromfázison

$$A_{\text{min}} = \frac{\sqrt{3} \times L \times I_b \times \rho}{\Delta U_{\text{max}}} \quad [\text{mm}^2]$$
Az így kapott $A_{\text{min}}$-t felfelé kerekíteni kell a szabványos keresztmetszetre (1,5 / 2,5 / 4 / 6 / 10 / 16 / 25 / 35 $\text{mm}^2$).

5. Számítási példák

1. példa — Fürdőszobai bojler (egyfázis)

Adatok: $L = 18\text{ m}$, $I_b = 10\text{ A}$, NYM Cu, $A = 2,5\text{ mm}^2$

$$\Delta U = \frac{2 \times 18 \times 10 \times 0,0175}{2,5} = 2,52\text{ V}$$ $$\Delta U\% = \frac{2,52}{230} \times 100 = 1,09\% \rightarrow \checkmark \ (< 5\%)$$

2. példa — EV töltő garázs (egyfázis, hosszú kábel)

Adatok: $L = 40\text{ m}$, $I_b = 32\text{ A}$, NYY Cu, $A = ?$

$$\Delta U_{\text{max}} = 5\% \times 230 = 11,5\text{ V}$$ $$A_{\text{min}} = \frac{2 \times 40 \times 32 \times 0,0175}{11,5} = 3,89\text{ mm}^2 \rightarrow 6\text{ mm}^2$$

Ellenőrzés:

$$\Delta U = \frac{2 \times 40 \times 32 \times 0,0175}{6} = 7,47\text{ V} \rightarrow 3,25\% \ \checkmark$$

Elektromos Autó Töltők (EV)

3. példa — Háromfázisú szivattyú (háromfázis)

Adatok: $L = 30\text{ m}$, $I_b = 20\text{ A}$, NYY Cu, $A = 4\text{ mm}^2$

$$\Delta U = \frac{1,732 \times 30 \times 20 \times 0,0175}{4} = 4,54\text{ V}$$ $$\Delta U\% = \frac{4,54}{400} \times 100 = 1,14\% \ \checkmark \ (< 5\%)$$

Aszinkron motorok és hajtások

4. példa — PV DC string (egyenáram)

Adatok: $L = 15\text{ m}$ (string kábel), $I_{\text{mp}} = 9\text{ A}$, PV1-F Cu, $A = 4\text{ mm}^2$

$$\Delta U = \frac{2 \times 15 \times 9 \times 0,0175}{4} = 1,18\text{ V}$$

$V_{\text{oc}} = 400\text{ V} \rightarrow \Delta U\% = \frac{1,18}{400} \times 100 = 0,3\% \ \checkmark \ (< 1\%)$

Napelemes rendszerek (PV)


6. Teljesítményből számított terhelési áram

Ha az áram nem ismert, teljesítményből számítható:

Egyfázis

$$I_b = \frac{P}{U_n \times \cos\varphi}$$

Háromfázis

$$I_b = \frac{P}{\sqrt{3} \times U_v \times \cos\varphi}$$
Típus terhelés $\cos\varphi$
Tisztán rezisztív (bojler, fűtőszál) 1,0
Általános háztartási 0,95
Indukciós motor névleges terhelésen 0,75–0,85
Frekvenciaváltó 0,95–0,98

Teljesítmények az AC hálózatban


7. Reaktív feszültségesés (induktív hatás)

Nagy keresztmetszeteknél ($> 35\text{ mm}^2$) és hosszú kábeleknél a kábel induktivitása is befolyásolja a feszültségesést:

$$\Delta U = I_b \times (R \times \cos\varphi + X_L \times \sin\varphi) \times L$$
  • $R$ = kábel ohmikus ellenállása ($\Omega/\text{m}$)
  • $X_L$ = kábel induktív reaktanciája ($\Omega/\text{m}$) — tipikusan 0,06–0,08 $\Omega/\text{km}$
  • Kis keresztmetszetű kábelek esetén $X_L$ elhanyagolható
Kis keresztmetszetű ($\le 35\text{ mm}^2$) és rövid ($\le 100\text{ m}$) kábeleknél az induktív hatás elhanyagolható — az egyszerű képlet elegendő.

8. Feszültségesés és rendszerteljesítmény

A feszültségesés nem csak a végfogyasztóra hat — a teljes rendszerre összegzendő:

$$\Delta U_{\text{teljes}}\% = \Delta U_{\text{fővezeték}}\% + \Delta U_{\text{alelosztó}}\% + \Delta U_{\text{végáramkör}}\%$$

Ha bármelyik szakaszon a megengedett határt megközelíti a feszültségesés, a következő szakaszon kisebb marad a tartalék. Tervezésnél célszerű egyenletesen elosztani a megengedett feszültségesést.